EPS vagy XPS – mikor melyik szigetelés kell?

Ugyanaz a nyersanyag, más gyártás

Mindkettő polisztirol, de az EPS-t (expandált) gőzzel duzzasztott gyöngyökből préselik össze, az XPS-t (extrudált) pedig folyamatos habosítással állítják elő. Az EPS-ben a gyöngyök közötti finom hézagokon a nedvesség be tud jutni, az XPS zártcellás szerkezetén nem. Gyakorlatilag minden különbség ebből az egy dologból következik.

Tulajdonság	EPS (fehér vagy grafitos)	XPS (jellemzően színezett)
Hővezetés (λ)	0,038–0,040 W/mK, grafitosan 0,031–0,032	0,033–0,036 W/mK
Nyomószilárdság	EPS 80: 80 kPa, EPS 100: 100 kPa	jellemzően 300 kPa fölött
Vízfelvétel	jelentős, tartós nedvességben nő	minimális, zártcellás
Páraáteresztés	jó (μ ≈ 30–70)	gyenge, párazáró hatású (μ ≈ 80–250)
Jellemző helye	homlokzat, födém felett, tetőtér	lábazat, talajjal érintkező fal, padló és terasz alá

Hol van pontosan a határ

A gyakorlati szabály egyszerű: ahol a szigetelés vizet kaphat vagy terhelés éri, ott XPS a helyes választás, mindenhol máshol EPS.

• Lábazat. A terepszinttől lefelé az alapig, és fölfelé is 30–50 centi magasságig XPS. Ez az a sáv, ahol a felverődő esővíz, a hóban álló lábazat és a talajnedvesség egyszerre támad. Fölötte a homlokzati EPS jöhet.
• Talajjal érintkező fal. Pinceoldalfal, süllyesztett garázs, támfal mögötti szigetelés: XPS, mert itt a szigetelés nemcsak vizes lesz, hanem a visszatöltött föld nyomását is viselnie kell.
• Padló alá, úsztatott aljzat alá. Itt a döntő szempont a terhelés. Lakótéri padlóba a lépésálló, nagyobb nyomószilárdságú EPS (EPS 100 vagy 150) is teljesen megfelelő; XPS-re akkor van szükség, ha a padló talajra kerül vízszigetelés nélkül, vagy ha komoly pontszerű terhelés is számít.
• Terasz, járható lapostető, fordított tető. XPS – itt a szigetelés a vízszigetelés fölött van, tehát folyamatosan nedves környezetben dolgozik.
• Homlokzat, födém fölött, tetőtérben. EPS vagy ásványgyapot. XPS-t a homlokzat nagy felületére felesleges tenni, és nem is jó ötlet: párazáró hatása miatt egy nedves vagy pároldalról terhelt falszerkezetnél megfoghatja a párát a fal síkjában.

Mi történik, ha felcserélik

Ez a rész az igazi tét. A vizet kapó helyre tett EPS néhány év alatt megszívja magát, és a nedves szigetelés hővezetése többszörösére nő – vagyis a fal ott hűl le a leginkább, ahová a legtöbb szigetelést tették. Ez lábazaton látványosan meglátszik: télen ott jelenik meg először a penész a belső fal alján.

Fordítva ritkábban okoz kárt, de fölösleges: a homlokzat teljes felületére tett XPS nehezebben ragasztható és nehezebben vakolható, mert a sima felületére a ragasztó és az ágyazóhabarcs rosszabbul tapad – ezért létezik hozzá külön érdesített felületű változat.

Amiről a rendelésnél még dönteni kell

Vastagság. A mai energetikai követelményhez a falon jellemzően 15 centi körüli EPS kell; lábazatra ennél kevesebb, 8–10 centi XPS a szokásos, mert a jobb hővezetés és a lábazati kialakítás is szűkíti a helyet. Fontos viszont, hogy a lábazati és a homlokzati réteg vastagsága lehetőleg egyezzen, vagy szándékos, tiszta lépcsőt adjon – nem véletlenszerű ugrást a vakolat síkjában.

Ragasztó és dűbel. Homlokzatnál nagyjából 5+5 kilogramm ragasztó- és ágyazóhabarccsal, valamint 6–8 dűbellel érdemes számolni négyzetméterenként. A terepszint alatti XPS-t viszont nem szabad átdűbelezni, mert minden furat átszúrja a vízszigetelést – ott ragasztással rögzítjük.

Bitumen. Az oldószeres bitumenes lemez és kellősítő az EPS-t megmarja. Ha lábazaton bitumenes vízszigeteléssel találkozik a szigetelés, oldószermentes terméket kell választani.

UV. Egyik anyag sem bírja tartósan a napot: a szabadon hagyott tábla felülete néhány hét alatt porlad. Vakolja le, vagy takarja le, amíg vár a folytatásra.

Mondja el, mi a szerkezet

A választás mindig a szerkezetből következik, nem a katalógusból. Hívjon, mondja meg, mi a fal anyaga, hol van a terepszint és hol lesz a vízszigetelés, és összeírjuk a teljes listát a lábazati XPS-től a dűbelig és az üvegszövet hálóig.