Vízelvezetés
Ez a kategória a föld alá kerül, és pont ezért nincs benne javítási lehetőség: amit itt elrontanak, azt később csak felásással lehet helyrehozni.
Mit takar ez a kategória?
- KG-cső és idomjai földbe fektetéshez
- Belső lefolyócső és idom
- Drénháló, dréncső és drénlemez
- Vízelvezető folyóka ráccsal
- Tisztítóakna, gyűjtőakna és aknafedlap
- Geotextília a drénágyazathoz
- Szikkasztó elem és esővízgyűjtő
Kiszerelés és szállítás
A cső szálban, jellemzően egy-, két- és háromméteres hosszban; az idom, az akna és a fedlap darabra; a drénháló és a geotextília tekercsben.
A csatornaanyag könnyű, de terjedelmes: egy ház vízelvezetéséhez való cső és idom kevés helyet nyom, viszont sok helyet foglal, ezért gyakran a többi anyaggal egy fordulóban ki tudjuk vinni. Az aknák és a betonfolyókák viszont nehezek, azokat daruval tesszük le. A KG-cső hosszú áru, tehát itt is számít, hogy az utcába és a telekre befér-e a jármű – szűk bekötőútnál mondja el előre.
Mennyi kell belőle?
A méretezés itt két adaton áll vagy bukik: az átmérőn és a lejtésen. Családi ház csapadékvizéhez a 110 milliméteres KG-cső jellemzően 80–100 négyzetméternyi tetőfelületig elég, e fölött érdemes 125-re vagy 160-ra váltani; a szennyvíz-kivezetés szokásos alapmérete szintén a 110-es. Lejtésből legalább egy centi essen méterenként, vagyis 1 százalék – kevesebbnél a szilárd rész leülepszik a csőben, és a dugulást utólag csak felásással lehet megszüntetni. Hosszban a tokos toldás miatt vegyen 5–10 százalékkal többet a nyomvonal mért hosszánál, és számoljon a cső alá és fölé kerülő 10–15 centi homokágyazattal is – ez az a tétel, amit a legtöbben elfelejtenek a sóderrendelésnél.
Kérjen árajánlatot telefonon
Mondja el, mire van szüksége, és megmondjuk, mennyi kell belőle, mennyibe kerül, és mikor tudjuk kiszállítani.
