Mekkora teherautó fér be az utcámba?

Miért érdemes ezt előre végiggondolni

A budai agglomeráció utcái nem teherforgalomra épültek. Solymáron a Szarvas-hegy és a Mátyás-domb felé kapaszkodó utak helyenként egy autó szélességűek, Ürömben az úttest mellett szegély nélküli nyílt vízelvezető árok fut, Nagykovácsiban a domboldali új utcák meredekek, Pilisszentivánon pedig az épülő házak környékén még nincs mindenhol szilárd burkolat. Egy sikertelen kiszállás mindenkinek rossz: a fuvar visszamegy, az anyag nem érkezik meg, és az utcában sem lesz senki boldogabb.

Ezért van a következő hat pont. Mindegyiket le lehet mérni egy mérőszalaggal és egy telefonnal, tíz perc alatt.

1. Szélesség – a tükör is az autóhoz tartozik

A teherautó karosszériája 2,55 méter, de a visszapillantókkal együtt 3–3,2 méterrel kell számolni. Egy 3 méteres, kétoldalt kerítéssel szegélyezett utcába tehát elméletben befér, gyakorlatilag viszont centiméterre kell dolgozni benne, és nincs hely két autó találkozására. Ha az utcában szokás kétoldalt parkolni – Budakalászon Kalászligetben, Óbudán a lakótelepi belső utakban ez a jellemző –, a szabad sáv a szállítás idejére legyen tényleg szabad.

2. Magasság – a lomb és a vezeték

Megrakva a jármű 3,5–4 méter magas, tehát 4 méter szabad magasság az a minimum, ami alatt biztonságosan elhalad. Ez a budai kertvárosokban a leggyakoribb valódi akadály: Pesthidegkúton az utcát benövő öreg fák ágai, máshol a kifeszített villany- és telefonvezeték lóg be az úttest fölé.

A billentés külön eset. A felemelt plató teteje 5 méter fölé kerül, tehát a lerakodás helye fölött nemcsak elhaladni kell tudni, hanem szabad égboltnak is kell lennie. Garázsfeljáró fölé nyúló előtető, alacsony ág vagy vezeték alá nem billentünk.

3. Hossz és megfordulás

Kéttengelyes autónál 7–8, háromtengelyesnél 8–9 méterrel számoljon. Ennél fontosabb, hogy a teherautó nem tud egy beállóban megfordulni: a külső fordulóköre jellemzően 16–20 méter átmérőjű, vagyis szélesebb, mint egy átlagos családi ház telke. Zsákutcánál tehát meg kell nézni, van-e a végén fordulóhely vagy legalább egy kereszteződés, ahol az autó ki tud tolatni.

4. Súly és súlykorlátozás

Egy megrakott kéttengelyes autó össztömege 18 tonna körül van, egy háromtengelyesé 26 tonna. Két helyen okoz ez gondot:

• Súlykorlátozó tábla. Több agglomerációs utcában és lakóövezetben 3,5, 7,5 vagy 12 tonnás behajtási tilalom van. Budapesten – tehát az óbudai és a pesthidegkúti címeken – a nehéz tehergépjárművek behajtása övezetenként külön engedélyhez kötött.
• Az árok fölötti kapubeálló. A hegyoldali utcákban a bejáró egy áteresz az árok fölött. Ezek nagyon ritkán vannak teherautóra méretezve, és ha beszakad, nemcsak a bejáró megy tönkre, hanem alatta az áteresz is. Ugyanez vonatkozik a friss térkőburkolatra, az aknafedlapra és a ház körüli szikkasztóra.

5. Talajviszonyok

A Pilis oldalában agyagos a talaj: ami száraz időben szilárd útnak látszik, tartós eső után nem az. Egy megrakott autó egy felázott, még szilárd burkolat nélküli kiszolgálóúton megsüllyed, és a nyomával az utat is tönkreteszi. Esős időszakban ezért inkább az utca szilárd szakaszára rakodunk le, és onnan kell bevinni az anyagot.

6. Lejtő – a billentés miatt

Billenteni csak vízszintes helyen szabad: lejtőn a mozgásban lévő rakomány oldalra terheli az autót. Meredek beállónál tehát a lerakodás helye az utca sík szakasza lesz, a lehető legközelebb a kapuhoz. Raklapos árunál ez fordítva működik: ott a lejtő inkább segít, mert a daru a kerítésen át gyakran feljebb, a telek belsejébe is le tudja tenni a raklapot.

A legegyszerűbb megoldás: egy fénykép

Mindezt nem kell Önnek eldöntenie. Készítsen egy képet az utcáról a ház előtt állva, egyet a beállóról, és ha van, egyet a fölötte lévő vezetékekről vagy ágakról. Küldje el, vagy hívjon a címmel és a mennyiséggel, és indulás előtt megmondjuk, melyik autóval megyünk, teljes rakománnyal vagy két kisebb fordulóval, és pontosan hova tesszük le az anyagot.